Az igék alaktana
Az igealakok általában
A vepszében nincs igekötő, ezért nem alakulhatott ki egy-egy igető körül akár tucatnyi tagból álló igebokor, mint a magyar nyelvben. Némileg csökkenti viszont a kialakult mennyiségi hiányt a visszaható igék megléte a vepsze nyelvben.
Az ige módjainak, időinek, számának és személyeinek rendszere, ha nem is egybevágó a magyaréval, de a legismertebb nyelvek adottságait is figyelembe véve semmilyen szokatlan jelenség nem tapasztalható.
A finn és az észt nyelvből ismert igei tagadórendszer a vepszének is sajátossága, alaktanilag kiterjed a tagadó és tiltó jelentésre is.
A vepsze igéknek is megvan a magyar nyelvből ismerhető mindhárom módja: kijelentő, feltételes és felszólító. Az igeidők száma három: múlt, jelen és jövő idő, ezen belül a múlt idő önmagában háromféle (az egyszerű igealakok mellett összetett igealakokat is használva). A vepsze igének is három-három személye van az egyes és a többes számban is.
Az egyszerű igealakok
A kijelentő mód a vepszében is jeltelen, függetlenül attól, hogy az ige milyen időben áll. A kijelentő mód valamennyi létező igeidőben teljes szám és személy szerinti rendszerben ragozódik.
A feltételes mód a jelen időben egyszerű alakban ragozható a teljes szám és személy szerinti rendszerben, a mód jele: -iži-.
A felszólító módnak értelemszerűen csak jelen ideje van, és az egyes szám első személyben nincs felszólító módú alak, a módjel, a -g(a)- pedig nem jelenik meg az egyes szám második személyű alakon.
A jelen idő jeltelen. Az egyszerű múlt idő jele: -i-. A jövő idő kifejezésére alkalmas sajátos alak jele pedig: -škande-.
Az ige kijelentő mód jelen idejében, illetve a jövő idő kifejezésére alkalmas alakjaiban a vepsze nyelv a tőtípusoknál taglalt 1-es ragozási szótövet toldalékolja. A kijelentő mód múlt idejében a 2-es ragozási tőre tapad a múlt idő -i- jele, majd a megfelelő rag.
A kijelentő módú igei személyragozás toldalékai:
| (főnévi igenév) | (-ta/-tä,-da/-dä) | |||
| szám | személy | jelen | múlt | jövő |
| Sg. | 1. (minä) | -n | -i-n | -škande-n |
| 2. (sinä) | -d | -i-d | -škande-d | |
| 3. (hän) | -b | -i | -škande-b | |
| Plur. | 1. (mö) | -m | -i-m | -škande-m |
| 2. (tö) | -t | -i-t | -škande-t | |
| 3. (hö) | -ba | -i-ba | -škande-ba | |
Feltehetően orosz hatásra kialakult egy olyan visszaható ragozási rendszer is, amelyet az egyes szám első és második személyének kivételével egy ragzáró mássalhangzó, az -s-(-š, -h-) jellemez. Toldalékolása:
| (főnévi igenév) | (-tas/-täs,-das/-däs) | |||
| szám | személy | jelen | múlt | jövő |
| Sg. | 1. (minä) | -moi | -i-moi | -škande-moi |
| 2. (sinä) | -toi | -i-toi | -škande-toi | |
| 3. (hän) | -se | -i-he | -škande-se | |
| Plur. | 1. (mö) | -moi-š | -i-moi-š | -škande-moi-š |
| 2. (tö) | -toi-š | -i-toi-š | -škande-toi-š | |
| 3. (hö) | -soi-š | -i-he | -škande-soi-š | |
A felszólító mód az ige jelen idejében használatos. Alaktani sorából logikai alapon hiányzik az egyes szám első személyű alak. Módjel nélküli és ragozatlan az egyes szám második személyű alak, amelyet a vepsze a puszta 1-es (magánhangzóra végződő) ragozási tővel fejez ki, amint az alábbi példákból látható:
| főnévi igenév | magyar jelentés | ragozási tő | felszólító mód Sg. 2. |
| tap(-ta) | ’csépel’ | tapa- | tapa! |
| aja(-da) | ’jár’ | aja- | aja! |
| usk(-ta) | ’hisz’ | usko- | usko! |
| puno(-da) | ’csavar’ | puno- | puno! |
| kac(-ta) | ’néz’ | kacu- | kacu! |
| küzu(-da) | ’kérdez’ | küzu- | küzu! |
| keit(-ta) | ’főz’ | keitä- | keitä! |
| elä(-da) | ’él’ | elä- | elä! |
| lič(-ta) | ’eldug’ | liče- | liče! |
| luge(-da) | ’olvas’ | luge- | luge! |
| hüp(-ta) | ’ugrik’ | hüpi- | hüpi! |
| lükki(-da) | ’dob’ | lükki- | lükki! |
A magyarban a hozzákapcsolt ,csak’ vagy ,már’ szavakkal kifejezhető alakot a vepsze a -ške szócska kötőjeles hozzátoldásával oldja meg: kacu-ške! ’nézd csak! nézd már!’
A módjel a harmadik személyek (egyes és többes számban egyébként azonos) alakjaiban -g, a többes szám első és második személyű alakjaiban pedig -ga, és erre kapcsolódik a személyrag.
| (ragozási szótő) | küzu- | ’kérdez-’ | |
| szám | személy | jelen idő | |
| Sg. | 3. (hän) | küzu-g-ha | ’kérdezzen’ |
| Plur. | 1. (mö) | küzu-ga-m | ’kérdezzünk’ |
| 2. (tö) | küzu-ga-t | ’kérdezzetek’ | |
| 3. (hö) | küzu-g-ha | ’kérdezzenek’ | |
A feltételes mód kifejezését a vepsze a 2-es ragozási tőre toldott -iži- jellel bővített ragozással oldja meg.
| (főnévi igenév) | luge-da | ’olvas-ni’ | |
| szám | személy | jelen idő | |
| Sg. | 1. (minä) | lug-iži-n | ’olvasnék’ |
| 2. (sinä) | lug-iži-d | ’olvasnál’ | |
| 3. (hän) | lug-iži-b | ’olvasna’ | |
| Plur. | 1. (mö) | lug-iži-m | ’olvasnánk’ |
| 2. (tö) | lug-iži-t | ’olvasnátok’ | |
| 3. (hö) | lug-iži-ba | ’olvasnának’ | |
A létige
| (főnévi igenév) | (ol-da) | ||||||
| szám | személy | jelen | múlt | ||||
| Sg. | 1. (minä) | ole-n | ol-i-n | ||||
| 2. (sinä) | ole-d | ol-i-d | |||||
| 3. (hän) | om | ol-i | |||||
| Plur. | 1. (mö) | ole-m | ol-i-m | ||||
| 2. (tö) | ole-t | ol-i-t | |||||
| 3. (hö) | oma | ol-i-ba | |||||
| szám | személy | felszólító mód | |||
| Sg. | 1. (minä) | ole | |||
| 2. (sinä) | ol-g-ha | ||||
| Plur. | 3. (hän) | ol-ga-m | |||
| 1. (mö) | ol-ga-t | ||||
| 2. (tö) | ol-g-ha | ||||
| szám | személy | feltételes mód |
| Sg. | 1. (minä) | ol-iži-n |
| 2. (sinä) | ol-iži-d | |
| 3. (hän) | ol-iži-b | |
| Plur. | 1. (mö) | ol-iži-m |
| 2. (tö) | ol-iži-t | |
| 3. (hö) | ol-iži-ba |
A tagadó segédige
A balti finn nyelvekkel teljesen azonos módon a vepsze nyelv is külön segédigével oldja meg az igék tagadását. A tagadó segédigének főnévi igeneve nincs, de mindkét számban, valamennyi személyben külön alakja létezik.
| szám | személy | |
| Sg. | 1. (minä) | en |
| 2. (sinä) | ed | |
| 3. (hän) | ei | |
| Plur. | 1. (mö) | em |
| 2. (tö) | et | |
| 3. (hö) | ei |
Külön megoldása van a vepsze nyelvnek az igei tiltásra. A tagadó igei szerkezethez képest a változást csak a segédige cseréje jelenti.
A tiltó segédigének sincs főnévi igeneve, csak ragozott alakjai, de a felszólító módnál már taglalt mintára az egyes szám első személyben a tiltó alak sem ragozható.
| szám | személy | |
| Sg. | 1. (minä) | ― |
| 2. (sinä) | ala | |
| 3. (hän) | al-g-ha | |
| Plur. | 1. (mö) | al-ga-m |
| 2. (tö) | al-ga-t | |
| 3. (hö) | al-g-ha |
A tagadott vagy tiltott jelentés igéjének a toldaléktalan 1-es töve kapcsolódik a szerkezetbe.
| szám | személy | tagadás | tiltás | ||
| Sg. |
1. (minä) | en luge | ’nem olvasok’ | ― | ― |
| 2. (sinä) | ed luge | ’nem olvasol’ | ala luge | ’ne olvassál’ | |
| 3. (hän) | ei luge | ’nem olvas’ | algha luge | ’ne olvasson’ | |
| Plur. | 1. (mö) | em luge | ’nem olvasunk’ | algam luge | ’ne olvassunk’ |
| 2. (tö) | et luge | ’nem olvastok’ | algat luge | ’ne olvassatok’ | |
| 3. (hö) | ei luge | ’nem olvasnak’ | algha luge | ’ne olvassanak’ | |
Az összetett igealakok
Az összetett igei szerkezetben a ragozott ige a segédigei szerepet betöltő létige, ehhez kapcsolódik a befejezett melléknévi igenév, amelynek alakja számban igazodik.
| szám | személy | befejezett múlt | régmúlt |
| Sg. | 1. (minä) | olen luge-nu | olin luge-nu |
| 2. (sinä) | oled luge-nu | olid luge-nu | |
| 3. (hän) | om luge-nu | oli luge-nu | |
| Plur. | 1. (mö) | olem luge-nud | olim luge-nud |
| 2. (tö) | olet luge-nud | olit luge-nud | |
| 3. (hö) | oma luge-nud | oliba luge-nud |
Ugyanennek analógiájára ragozható a feltételes módú összetett múlt idő.
| szám | személy | összetett múlt idő | |
| Sg. | 1. (minä) | ol-iži-n luge-nu | ’olvastam volna’ |
| 2. (sinä) | ol-iži-d luge-nu | ’olvastál volna’ | |
| 3. (hän) | ol-iži-b luge-nu | ’olvasott volna’ | |
| Plur. | 1. (mö) | ol-iži-m luge-nud | ’olvastunk volna’ |
| 2. (tö) | ol-iži-t luge-nud | ’olvastatok volna’ | |
| 3. (hö) | ol-iži-ba luge-nud | ’olvastak volna’ | |
Továbbá értelemszerűen valósul meg az összetett szerkezetek tagadása is. A szerkezeten belül a tagadás a létigéhez kapcsolódik.
| szám | személy | összetett múlt idő |
| Sg. | 1. (minä) | en ole luge-nu |
| 2. (sinä) | ed ole luge-nu | |
| 3. (hän) | ei ole luge-nu | |
| Plur. | 1. (mö) | em ole luge-nud |
| 2. (tö) | et ole luge-nud | |
| 3. (hö) | ei ole luge-nud |
Az igenevek
A vepsze nyelvben az igéknek főnévi és melléknévi igeneveik vannak. A magyar határozói igeneveknek megfelelő jelentéstartalmakat a vepsze az előbbiek ragozásával alakítja ki.
A vepsze nyelvben több közeli rokonához hasonlóan kétféle főnévi igenév használatos. Az igeragozásnál mindig kiinduló alapnak tekintett -ta, -da (igen ritkán -tä, -dä) képzős alak felel meg leginkább a magyar nyelvben is létező infinitivusnak. A -t- mássalhangzós alak főleg a mássalhangzóra végződő alaptövekhez kapcsolódik, a -d- mássalhangzós alak pedig a magánhangzóra végződő alaptövekhez.
Ez az infinitivus gyakran társul óhajt, akarást, képességet, törekvést stb. jelentő ragozott igékhez mondatbeli tárgyként.
Az előzőeknek megfelelően a klasszikus infinitivus alakja az alábbi:
kac-ta ’néz-ni’
küzu-da ’kérdez-ni’
näp-tä ’csíp-ni’
A visszaható igék esetében ez természetesen az -s hanggal bővül:
išt-tas ’leül-ni’
azota-das ’megáll-ni’
Létezik a vepsze nyelvben egy második infinitivus, amely többféle esetben a főnév módjára ragozható, ez a -ma képzős alak. Ennek a magyarra leginkább mellékmondattal vagy más típusú (melléknévi vagy határozói) igenévvel fordítható főnévi igenévnek az alakja:
ost-ta ’vásárol-ni’ ost-ma pl. illativusban:
Hän töndub ost-ma-ha sömäd. ’Elindul, hogy élelmet vásároljon.
A melléknévi igeneveknek két fajtája van a vepszében, folyamatos és befejezett melléknévi igenév.
A vepsze folyamatos melléknévi igenév gyakorlatilag megfelel a magyar -ó,-ő képzős jelen idejű melléknévi igenévnek, és a nyelvi rendszeren belüli szerepe is nagyon hasonló azéhoz. A vepsze folyamatos melléknévi igenév képzője: -i. Az általa létrejött új szó névszóként ragozható: -i (-jan, -jid) típusúként. A képző a 2-es ragozási tőre tapad.
Számos folyamatos melléknévi igenév – gyakorlatilag új jelentéstartalommal – főnevesült. A magyarhoz hasonlóan így keletkeztek foglalkozást vagy státuszt jelentő szavak. Ezek aránya a vepszében jóval nagyobb, mint a magyarban. Például:
| főnévi igenév | magyar jelentés | toldalékolandó igető + képző | magyar jelentés |
| čap-ta | ’kivág’ | čapa-i | ’favágó’ |
| ec-ta | ’kutat’ | eci-i | ’nyomozó’ |
| elä-da | ’él’ | elä-i | ’lakó’ |
| hos-ta | ’dörzsöl’ | hosi-i | ’masszőr’ |
| kai-da | ’ás’ | kaiva-i | ’bányász’ |
| keit-ta | ’főz’ | keitä-i | ’szakács’ |
| kudo-da | ’sző’ | kudo-i | ’takács’ |
| ombel-ta | ’varr’ | ombeli-i | ’szabó’ |
| rik-ta | ’megöl’ | riko-i | ’gyilkos’ |
| sudi-da | ’elítél’ | sudi-i | ’bíró’ |
| surmi-ta | ’kivégez’ | surmiči-i | ’hóhér’ |
| tari-ta | ’ajánl’ | tariči-i | ’pincér’ |
| todišta-da | ’bizonyít’ | todišta-i | ’tanú’ |
A befejezett melléknévi igenévnek két válfaja is van: létezik egy aktív igenemű melléknévi igenév, illetve van egy passzív igenemű is.
Előbbinek a képzője vagy a főnévi igenév –ta (-tä) toldalékának helyébe lépő -tud toldalék, vagy a főnévi igenév -da (-dä) toldalékának helyébe lépő -dud toldalék. Ez az aktív igenemű melléknévi igenévtípus ragozhatatlan, többnek a jelentéstartalma már végleges melléknevesülést is mutat. Például:
| főnévi igenév | magyar jelentés | toldalékolandó igető + képző | magyar jelentés |
| jauh-ta | ’megőröl’ | jauh-tud | ’őrölt’ |
| kehitoit-ta | ’kifejleszt’ | kehitoit-tud | ’fejlett’ |
| täut-ta | ’megtölt’ | täut-tud | ’telített’ |
| vahvištoit-ta | ’lefoglal’ | vahvištoit-tud | ’foglalt’ |
A passzív igenemű befejezett melléknévi igenevet ugyancsak a főnévi igenévi alak tövéből képzik, és itt mind a -ta(-tä), mind a -da(-dä) toldalék helyébe a -nu toldalék lép. A passzív igenemű melléknévi igeneveknek egy további sajátos altípusa a visszaható igékből képződik. Ilyenkor a képző -nus lesz
Ez a passzív igenemű melléknévi igenévtípus a névszók módjára ragozható.
luge-da ’olvas-ni’ luge-nu pl. inessivusban:
luge-nu-s kirja-s ’az elolvasott könyvben’
